Othello-birs lekvár

Idén nagyon jó termés van szinte minden gyümölcsből. Mivel tavalyról elég sok lekvár maradt, ezért ebben az évben csak epret, ribizlit és szilvát főztem, de ma nekifogtam egy érdekes párosnak az Othello-birs lekvárnak.
A birsalma vásárlása mindig nagy lutri. Meggyőződése, hogy a jó isten a birsalmával együtt teremtette a kukacot is. A piacon jóságos képű, angyalarcú nénikék esküdöznek égre-földre, hogy az ő birsalmájukban ugyan nincs kukac, apjuk megpermetezte alaposan. Azt nem teszik hozzá, hogy apjuk már 8 éve, hogy elment, és azóta nem volt elővéve a permetező a kamrából. Hazaviszem a szép, érett gyümölcsöt, amin egy fia fekete pötty sem árulkodik a kukac ottlétéről és amikor lesúrolom róla a barnás molyhos burkot, kettévágom, no akkor tör rám a meglepi, hogy már megint sikerült rám sózni 15 deka kukacot is a 4 kiló birsalmával együtt.
No sebaj. Vettem 2 kiló érett zamatos Othello szőlőt és 2 kiló birsalmát lekvárnak. A többi birsalmából sütemény lesz.
A szőlőt lecsumáztattam rabszolgamunkában a két apró lányommal. A birsalmát ledörzsöltem, megmostam, kimagoztam és héjával együtt vékonyra szeleteltem.
A szőlőt krumplinyomóval áttörtem és belekevertem a birset. Feltettem főni és 50 perc alatt megpuhult minden.
Ekkor jön a munka neheze. Paradicsom paszírozóm nincsen, mert a dédi szerencsére még nagyon jól tartja magát, így a paradicsom eltevése nem az én dolgom. A megfőtt gyümölcs viszont rengeteg magot és mindkét gyümölcs héját is tartalmazza, át kell tehát törni szitán, vagy szűrőn. No ez eltart egy jó ideig, ráadásul  sajnos veszteség is van, de a magok miatt nem lehet tökéletesen áttörni.
Az áttört pürét lemértem és egy kiló péphez 35 dkg cukrot adtam és a cukorral 15 percig főztem még.
Nagyon sűrű lekvár, megköt és sütés közben sem folyik szét így tökéletes mind gombócba, mind hájas papucsba stb. Az íze isteni, bár főleg a birs dominál, az Othello zömmel a színét adja.