Rozskenyér bulgúrral

"A bulgúr Törökországban és a Közel-keleten kedvelt gabonatermék. Az éretlenül leszedett búzaszem, amelyet kevés ideig előfőznek vagy gőzölnek, majd a napon megszárítanak. Számos keleti országban fogyasztják köretként vagy különböző ételek alapanyagaként."
Nos én a bulgúrt,- ha ló nincs, jó a szamár is - elv alapján vettem meg. Igazából búzatöretre volt szükségem, de Szegeden sajnos nem sikerült beszereznem. A bio boltokban sajnálkozva közlik, hogy nem tartják, mert a kutya sem keresi, hasonlóan a rozstörethez és a tönkölytörethez. Sebaj, a pásztói malom még mindig forgalmazza és az őszi szünetben végre veszek egy kazallal, hiszen Pásztó csak egy macskaugrásnyira van az anyósoméktól.
A búzatöret leforrázva és 4-5 órát áztatva nagyon remek összetevője a rozskenyereknek. Fő előnye, hogy a forrázás során kioldódik belőle egy fehérje, ami sokat javít a kenyér állagán. A német neve a forrázott töretnek a Brühstück. Használnak a rozskenyérhez egy másik, hidegen, egész éjszakán át áztatott töretet is, aminek teljesen más előnyei vannak. Ez utóbbi a Quellstück.

Brühstück:

• 3 ek napraforgómag
• 3 ek búzatöret ( jobb híján bulgúr )
• 160 g forrásban levő víz

A napraforgómagot szárazon megpirítottam és a késes aprítóval két-három fordulattal durvára daráltam. Nagyjából félbe lettek vágva a magok. A bulgúrt is megpirítottam, de csak 5-10 másodpercig.
Eztán egy tálkában leforráztam.
Tészta:

• Brühstück
• 350 g kovász
• 2 tk só
• 10 g élesztő
• 50 g tk rozsliszt
• 50 g fehér rozsliszt
• 50 g Grahamliszt
• 50 g tk tönkölyliszt
• 300 g finomliszt (tüskeszentpéteri )
• 2 ek étolaj
• 200 g víz

Cukor nincs benne, mert ismét musttal készült kovászom van, az pedig bőven tartalmaz szőlőcukrot.
A dagasztáshoz először csak a liszt és a víz került a gépbe és 3 perc lassú fokozaton való keverés után leállítottam. 30 perc alatt a liszt kellően átnedvesedik és megkezdődik a gluténváz kialakulása. Ezután belekerült a gépbe a só és az olaj kivételével valamennyi hozzávaló és újabb 8 percig dagasztódott. 8 perc után beledobtam a sót, majd újabb 8 perc múlva az étolajat. Kissé ragacsosnak találtam, ezért 2-3 evőkanál lisztet tettem még hozzá.
150 perc kelesztés következett, 50 percenként alapos átgyúrással. A megkelt tésztából két cipót formáztam és kis kerek tálkákban keltek 60 percet.
A szépen megkelt cipókat ráfordítottam a tepsire és bevágtam a tetejét. Amint szétnyíltak a vágások, bekerült a 250 fokra előmelegített sűtőbe, aminek az aljába egy kisebb pohárka vizet löttyintettem. 15 percig sült így.
Eztán kiszellőztettem a sütőt és a hőmérsékletet levettem 180 fokra. Ezen a hőmérsékleten sült 25 percet.
Szép kis cipók lettek:) Finomak, ropogós héjjal, remek puha béllel.