2011. május 21., szombat

Kakaspörkölt bográcsban

 
Ma ünnepeltük a kisebbik lányom születésnapját és a nagyobbik névnapját. Nagyszülők, dédi, Béla cimbi, szóval érdemes volt valami tartalmasabb ebédben gondolkozni. Béla cimborámnak még mindig több a kakasa, mint amennyinek az udvarlását a baromfiudvarában lakó 6-8  jérce még kellemesnek, esetleg romantikusnak tartaná. Ennyi jércére bőven elég lenne egy temperamentumos kakas. Ezzel szemben néhány hete még tizenkét nagy taréjú cifra tollas latin szerető kukorékolt körülöttük. A jércék szeméből kiveszett az áhítat a kakasok láttán,  rezignált, elnyűtt mosónő külsejük lett. El is tökéltük, hogy könnyítünk a jércék napirendjén. Ezt két különböző módszerrel kívántuk elérni. Néhány jércét teljesen megszabadítottunk minden gondjuktól és fólia alatt sok zöldfűszerrel és száraz fehérborral lassan sütve, újburgonyával tálalva elégedettek lehettek a sorsukkal.
A másik módszer a kakasok számának radikális csökkentése volt. Ennek köszönhetően ettünk többek között egy pompás vörösboros kakast ( Coq au vin ) sok gombával és zöldséggel, burgonyafánkokkal körítve.
Most viszont egész napra jó időt jósoltak, így elővettük a kakasos bográcsot.
Tegnap el is kaptuk két fiatalúr grabancát és este már felpucolva várakoztak a hűtőben.
Ma reggel aztán az  a két kakas aprólékjából és sok idei zöldségből nagyon finom leves főtt. Két kapirgálót és a kettévágott farrészeket, valamint a tarajakat viszont félretettük a pörkölthöz.
Amikor a leves már kid lángon gyöngyözött nekifogtunk a bográcsozásnak. Mivel az apróra vágott és kisütött szalonnát nem mindenki szereti nálunk megtalálni a pörköltben ezért nagy szeletekben hagytam a húsos szalonnát. Négy szeletet sütöttem meg a bogrács alján egy jó adag mangalica zsírban. A megpirult szalonna mellé dobtam egy teáskanál szemes köményt és hallgattam, amint kipattog a zsírban. Eztán ment bele vagy másfél kiló apróra vágott hagyma, só, durvára őrölt színes bors. Remek illata volt, meg is jelentek az ünnepelt hölgyek a bogrács környékén. A lepirított hagymára aztán rákerült a két kakas összes húsos része a farral és a két kapirgálóval, valamint egy szép húsos paprika és három meghámozott paradicsommal együtt.. Alaposan le lett pirítva a hús, hogy levet engedjen, majd kevés vizet hozzáöntve szép nyugisan főtt legalább két órát. Ekkor tettem még bele egy kevés natúr paradicsompürét és paprikakrémet. Így ismét főtt vagy 40 percet. Amikor a hús már puha volt, akkor tettem a tetejére a pirospaprikát. Nagyon szép színe lett. A szaft testes, sűrű, ízletes. Alig lehetett Katus lányomtól hozzáférni a bográcshoz, mert két percenként kóstolta a levet. Tarhonyát és nokedlit is főztünk hozzá valamint friss uborkából tejfölös uborkasalátát.
A lányok ünnepi ebédjét epres krémes torta, valamint háromféle házi rétes koronázta meg.



Apa te bemehetsz, én úgysem tudok elszabadulni ettől az illattól.

Egy ölelésért megkóstolhatom még egyszer???

 Elvitték a kanalamat:((


Isteni eszencia::))





Igen ez az, aminek látszik. 



2 megjegyzés:

  1. Nagyon jól néz ki! Aztán a kakashere pörkölt, tarajával még az igazi finomság! És most sokan fintorogtak egyet... :)

    VálaszTörlés
  2. Én nem fintorogtam, de roppant sok kakast le kell vágni az említett pörkölthöz, tekintve, hogy csak egy tarajuk és két heréjük van fejenként. :)

    VálaszTörlés