A holnapi reggelihez sütök most egy kis kalácsot töltelék nélkül A tészta már többször bizonyított nálam.
Vizes rántás (Tang Zhong)
- 20 g liszt
- 100 g víz
Ezt összekeverve néhány másodpercig főzöm, amíg kb 65 fok hőmérsékletű lesz és fehér, zselés állagú. Ekkor tálkába öntöm és letakarva hagyom kihűlni szobahőmérsékletre.
Tészta:
- 600 g liszt ( 300g rétes, 200 g finom, 100 g BL80 )
- a teljes Tang Zhong
- 50 g cukor
- 3/4 tk só
- 2 dkg élesztő
- 110 g habtejszín
- 130 g tej
- 100 g olvasztott vaj
- 3 tojássárgája
- további néhány ek langyos tej.
A tejet a tejszínnel és a cukorral meglangyosítottam és belemorzsoltam az élesztőt. Miután feloldódott belekevertem 4-5 ek lisztet és megvártam, amíg megdagad. ( kb. 15-20 perc) Eztán a vaj kivételével mindent a dagasztógépbe tettem és 15 percig erősen dagasztattam. Eztán apránként adagoltam hozzá tejet, amíg csak felvette a tészta.
Ma majdnem egy deci tejet sikerült még beledolgoznom. A kisült tészta pedig nagyon-nagyon puha!!! Ez a Tang Zhong előnye!
Végül került bele az olvasztott vaj. Ezt is csak apránként vette fel a tészta. A gépből kivettem a tésztát és még kézzel is gyúrtam egy darabig. Kiolajozott kelesztő tálban 1 óra alatt gyönyörűen megkelt.
A megkelt tésztát hat részre osztottam és kevés pihentetés után több menetben 65 cm hosszú rudakat sodortam belőle.
Lényegesen egyszerűbb pl. az ötös fonatnál.
A megfont kalácsot sütőpapírral kibélelt tepsire tettem és lekentem egy felvert tojással, amit nagyon kevés tejjel hígítottam. 40 percet hagytam kelni egy nagy tállal letakarva. Eztán mégegyszer lekentem és beraktam a 220 fokra előmelegített sütőbe. hőmérsékletet 10 perc múlva mérsékeltem 190 fokra és összesen 40 percet sült a kalács. A vége felé letakartam alufóliával, hogy ne piruljon tovább a teteje.
Amikor már csak 6-8 perc van hátra, lekenem egy vékony mázzal. Ehhez összekeverek egy teáskanál vanília eszenciát egy teás kanál mézzel. Nem szivesen keverednek, de serényen keverem. Egy lapos ecsettel megkenem a kalács tetejét és visszateszem a sütöbe pár percre.
A formázás: Egészen végig a leendő alja néz felfelé.
Ez az alja lesz, érdemes jól összenyomkodni, mert hajlamos enyhén kicsomózódni sülés közben.
Ez már a teteje.



















Ez nagyon jól néz ki.
VálaszTörlésEgy újabb csodás forma!
VálaszTörlésKöszönjük!
Nagyon szép, akár a többi! Ha szabad, majd csenek néhány ötletét a tészta csűrés-csavarásának:-)
VálaszTörlésKöszönöm! Ez egy svájci kalács minta. Az eredeti neve Winston-csomó.
VálaszTörlésEz már több, mint hobbi :) Szerelem! Ezt másképpen nem lehetne így művelni! Szóval nagyon tetszik, profi munka!
VálaszTörlésKöszönöm:) Igazából a sütés nagyon sokat segít a munkahelyi stressz levezetésében.
VálaszTörlés