Ez a süti most kifejezetten a feleségem kedvéért lett sütve. Egyrészt most volt a születésnapja, másrészt minden túrós süteményért rajong. Átlag minden harmadik-negyedik hétvégén sütök neki túrós sütit. Persze az epres-túrós párosítást várja nagyon, de az majd május vége felé lesz aktuális.
A tészta egyszerű linzertészta. Persze a készítésénél van néhány dolog, amire oda kell figyelni, de nem nagy dolgok.
Az én formáimnak az átmérője 10-11 cm, magasságuk 2 cm. 8 kosárka lett, de kimaradt a tészta egy kis része, azt betettem a hűtőbe, mert napokig eláll probléma nélkül.
Tészta:
- 250 g liszt
- 125 g vaj
- 1 tojás
- 1/2 tk só
- 40 g hideg víz
- 1 ek. kristálycukor
Töltelék:
- 500 g túró
- 100 g kandírozott narancshéj
- 4 ek barnacukor
- 2 ek vanília kivonat
- 4 tojás sárgája
- 1 cs só
A tetejére:
- 2-3 tojásfehérje
- 80 g cukor
- 1 csipet só
A tésztához felkockázom a vajat és várok, amíg kissé felmelegszik
A lisztet elkeverem a sóval és a cukorral, majd elmorzsolom a vajjal. Finom morzsalékot kell kapni. Ezután hozzákeverem a vizet és a tojást, de nem szabad kidolgozni. Ha elkövetjük azt a hibát, hogy alaposan kidolgozzuk, akkor a tésztában hosszú láncmolekulák alakulnak ki, ami a kelt tésztánál jó, de a linzernél azt eredményezi, hogy sülés közben összemegy, mint a gumi. Tehát pár mozdulattal összeállítjuk és megy a hűtőbe minimum 40 percre.
A tésztát 2mm vastagra nyújtom, közben gyakran elforgatom 90 fokkal és, ha kell lisztezem a nyújtódeszkát. 14 cm átmérőjű köröket vágok belőle egy müzlis tálka segítségével. A korongokkal kibélelem a formákat, a tészta alját villával megszurkálom és szárazbabbal félig megtöltve vakon sütöm 190 fokra előmelegített sütőben 15 percig. Eztán a babot kiöntöm és belesimítom a túrókrémet. 170 fokon sül 35 percig. Ekkorra a túró teteje megbőrösödik. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem és belekeverem a cukrot. Addig verem, míg fényes, kemény habot nem kapok. Nyomózsákba töltöm és berácsozom vele a sütik tetejét. 150 fokon sütöm kb 15 percet.
Laci de hogyha vakon sütöd, akkor nem szabad összemennie a tésztának úgy sem, ha jól ki van dolgozva. Ezt a benne lévő nehezék (ez esetben a bab) megakadályozza. Legalábbis nekem így még sosem ment össze, pedig én annyit gyurmázom (ugyanis imádok gyúrni) hogy csak na.
VálaszTörlésAmúgy nagyon kis guszták a tartalettek. Mindig a bűnre csábítassz! :-))
A sok gyúrástól nem csak hosszú sikérszálak keletkeznek, de a vaj is megolvad. Én is szeretek gyúrni, hiszen már egy fél éve kézzel dagasztok minden kenyeret, kalácsot, a gép a kamrában porosodik, de a linzertészta nem kívánja a sok gyúrást. Emlékeim szerint a Tésztavarázs könyv linzereiből te is sütöttél már kosárkát spenóttal. Na az a könyv is 4-5 magadtól elfelé irányuló nyújtásról ír. (Sajnos nekem is megvan a magyar kiadás, de van benne jó néhány téves fordítás. Szerencsére közel sem annyi, mint a GoodFood magyar kiadásaiban. Az néha a tvPaprika szinkronizálását idézi.)
VálaszTörlésEz valami meseszép :) Kis ízlésesek :)
VálaszTörlésKöszönöm:)
VálaszTörlésCsinosak! Nem mindennek használ a gyúrás. A linzernél is, akárcsak a csebureki esetében - a tésztáját éppen csak homogénné kell összeállítani, különben gumis lesz.
VálaszTörlés