Ez egy olyan keksz, amit sosem ettem bolti változatban, csak képeken láttam. A megsütésére az vitt rá, hogy több olyan torta receptjében találkoztam vele, amelyeket meg kívánok sütni. A barna nádcukortól és a mézes fűszerkeveréktől nagyon ízletes keksz. Érdemes vékonyra nyújtani és kevés sütőporral készíteni, hogy ropogós legyen. Bizonyára sokáig eláll, de ez csak az elmélet. Ma 25 dekagrammra volt szükségem egy sajttortához és közel a kétszeresét sütöttem meg. Igen ám, de kiözönlöttek a konyhába a lányaim és mire észbe kaptam, éppen csak meg tudtam menteni azt a bizonyos 25 dekát. Persze teljesen felesleges volt mind a kerek formák kiszaggatása, mind a minták belenyomása. Kisüthettem volna egyetlen vékony lapban, hiszen úgyis összemorzsoltam a kihűlt tésztát. Ennek ellenére kicsit kicsinosítgattam őket, mert szeretem megadni a módját.
Lényeges, hogy az összegyúrt és pihentetett tésztát már ne lisztezzük tovább, inkább egy lapos késsel szedjük föl kiszaggatás után. Lehet akár két fóliaréteg között is nyújtani.
A diót, vagy a mandulát serpenyőben megpirítom és durvára vágom.
A száraz hozzávalókat alaposan összekeverem, a vajat megolvasztom és elkeverem a felvert tojással.
Valamennyi hozzávalóból rugalmas tésztát gyúrok. Alufóliába csomagolva egy óráig pihen a hűtőben.
Maximum 3 milliméter vastagra nyújtom és 180 fokos sütőben 10-15 perc alatt világosbarna színűre sütöm. Még a tepsiben hagyom kihűlni.
A recept eredetiét itt találtam és csak a liszteken változtattam.
Hozzávalók:
- 75 g graham liszt
- 75 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
- 50 g rétesliszt
- 1/2 kávéskanál szódabikarbóna
- 1 kávéskanál mézeskalács fűszer
- 1/2 kávéskanál gyömbér
- 1 cs só
- 100 g nádcukor
- 50 g durvára vágott pirított mandula vagy dió
- 1 tojás
- 100 g vaj
Jól néz ki :)
VálaszTörlés